pont egy hete érkeztünk meg és az óta rohamosan tágulni kezdett az agyam. Úgy értem a folyamatos nyelvhasználat miatt nem lankad a figyelmem. Ennyit magamról.
Igazából amióta itt vagyunk sétálunk. Tegnap sikerült több mint 20 km-t legyalogolni. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a szállásunk több, mint 4km-re van a központtól és a busz elég drága. De őszintén... ki akar kiadni 53€-t egy havi diák bérletért? Viszont elég sok használt bringa van az alagsorban. Állítólag régi Erasmusosok hagyták ott. Az egyiken a ez áll: If you can fix it, its yours! Talán megéri megjavítani. De állítólag lehet bérelni 16€-ért, ami szintén megéri. Csak az időjárás viszontagságait kell elviselni:) Tegnap volt az első orientációs nap. Ez annyit jelent, hogy a helyi hallgatói önkormányzat (Lamko) 3 napos programot szervez a cserediákoknak. Első nap egy kis bemutatkozás a Lamko részéről este pedig szánkózás Eliel Saarinen Városháza mellett. Nos, amikor egymás mögé sorakoztunk és egymás lábába kapaszkodva szánkóztunk le a dombról mint valami kígyó - na az ütött. Mindig a leghátsók koppantak a legnagyobbat.
Alvar Aalto Church of the Cross. Modern, hideg, fehér, logikus, tiszta, tökéletes, precíz, természetes, levegős. Hideg csönd úszik benne. Tökéletes találkozó hely Istennel.
Lahti téli olimpia maradványai. 3 sí sánc a leghosszabb 130 méteres. Hihetetlen magasságú épületek, amit a tv-ben az ember nem igazán lát ilyen nagynak. Furcsa, hogy egy "csusszanásért" mekkora sáncra van szükség. Bár ahogy elnéztem soha nem csúsznék le egy ilyenen. Masszív respekt annak aki ezt a sportot űzi:)
Rengeteg dolog van még itt amit feltétlen meg kell néznünk viszont hihetetlen gyorsan telik az idő. Szinte még most szállt le a repülő de már eltelt egy hét. Az egyetemen elég segítőkészek. Bár a tanszékvezető egyből átküldött a bútortervezőkhöz hogy ott adjanak valami feladatot. Hari Kaliomaki rendes fazon. Persze, hogy az hiszen két gitártok van az irodája falának támasztva. Elmondta milyen kurzusokat érdemes fölvenni, mikor kezdődnek stb. A hallotak alapján 3 kurzusunk lesz. Ezen kívül egyéb órákon tanulunk egy kis finn nyelvet és kultúrát. Meglátjuk.
Viszont mivel már egy hete nem igazán csináltunk semmit, csak a városban bóklásztunk tegnap bementünk a belsőépítészekhez és szóba elegyedtünk néhány lánnyal. Megkérdeztem mi a feladatuk és hogy csatlakozhatnánk-e? Vagy egy órát beszéltünk és megmutattuk egymás munkáit. Furcsa, mert ahogy mutattam a portfóliómat úgy reagáltak, hogy: "Ó, igen emlékszünk ezekre a képekre, már láttuk." jól esett egy kis dicséret. Később lementünk együtt ebédelni.
Az ebédlő megér még egy misét. 3 szinten helyezkedik el lépcsőzetesen. Minden oldalról nagy üvegfelületek. De a kaja!
A saláta alap. Friss jégsaláta, csalamádészerűség, uborka, reszelt répa. Mind ehhez jár egy öntet, ami mindig más színű, de ugyan olyan ízű minden nap. Ma például a jégsalátába görögdinnye kockákat tettek. Hmm micsoda harmonikus párosítás.
Ezután egy kis tofu, vagy húsétel ( svéd húsgolyó ) ismeretlen eredetű szósszal. Köret eddig mindig hántolatlan rizs, vagy párolt krumpli volt. Érdekes, mert levest nem esznek a főétel előtt. Tegnap lazackockák voltak besamelmártásban. Desszert mindig jár. Legtöbbször mangó, erdei gyümölcs joghurt. De volt már gofri és vanília puding is.
De, ami legjobban foglalkoztat hogy miért isznak tejet az ebédhez. Van 0,1,2,3 % os tejek. Ízesített vagy sem, szójatej stb. Az ebédnél megkérdeztem egy lányt. Azt mondta alig kapnak napfényt télen ezért így pótolják a d-vitamint. Értetem.
Mivel én fejeztem be utoljára az ebédet mindenki rám várt. Amikor az utolsó falatot bekaptam, annyit mondtam : Okay now i'm finnish! :) Jó belépő.
Pont most írt rám Heidi, hogy pénteken várnak ránk egy partin. Gyorsan közvetítettem a többieknek. Úgyhogy szombat este a Mukkulai szauna után party az Aleksanterinkatu és a Vesijärvenkatu sarkán:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése